The Impact of COVID on the Development of HRM in Public Service

Abstract

COVID has had an immense impact on HRM. The aim of this paper is to examine international responses and detect best practices. We analyse a variety of methods, techniques, trends and ideas from all over the world. Insights from Hungary, Austria, Germany, Spain, Italy, Portugal, the Netherlands, the United Kingdom, Ireland, the US and Canada are considered. Work has been transported to virtual space. Home office has grown into being the engine of public service development. It is likely that the future will be characterised by hybrid models. Online operation is intertwined with numerous issues, such as: simplification and increased efficiency of procedures, legal regulation of the transformation and data protection. Numerous questions require our answer as regards the use of virtual space: How will teamwork function? What adjustments are required in learning and development schemes? What is the new role of leaders? How can we assure mental health? How do we promote resilience? Another trend concerns digitalisation of recruitment and selection. Digitalisation is spilling over to the neighbouring areas, such as job branding, mobility management and onboarding. How will the post-COVID era look like? The scale of HRM changes ranges from mere adjustment to paradigm shift. Areas of utmost importance include: consequences of accelerated digital transformation, growing importance of IT skills, new methodology for learning and development, demand for resiliency, sustainable development, efficiency, social dialogue as well as restoration of trust between employer and employee. Public service has to adapt to the modified socio-economic environment. Its structure and functioning require reform. This process incorporates the hope that digitalisation can bring qualitative changes in the functioning of public service. COVID has also brought about a chance to take advantage of the possibilities digital technology can offer. It has enabled us to reinvent the functioning of the state on a higher level.A COVID jelentős hatást gyakorolt a human erőforrás menedzsmentre. E dolgozat célja, hogy megvizsgálja a nemzetközi válaszokat, és feltárja a legjobb gyakorlatokat. Különböző módszereket, technikákat, trendeket és ötleteket elemzünk a világ minden tájáról. Magyarország, Ausztria, Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Hollandia, az Egyesült Királyság, Írország, az Egyesült Államok és Kanada megoldásait vesszük figyelembe. A munkavégzés áttevődött a virtuális térbe. A home office a közszolgáltatás fejlesztésének motorjává nőtte ki magát. Valószínű, hogy a jövőben a munkavégzést hibrid modellek fogják jellemezni. Ugyanakkor az online működéshez több kihívás is kapcsolódik, mint például: az eljárások egyszerűsítése és hatékonyságának növelése, az átalakulás jogi szabályozása és az adatvédelem. Számos kérdésre kell választ adnunk a virtuális tér használatával kapcsolatban: Hogyan fog működni a csapatmunka? Milyen változásokra van szükség a tanulás és fejlesztés területén? Mi lesz a vezetők új szerepe? Hogyan biztosíthatjuk a mentális egészséget? Hogyan segíthetjük elő a rugalmasságot? Egy másik tendencia a munkaerő-felvétel és a kiválasztás digitalizációját érinti. A digitalizáció hatóköre kiterjed a kapcsolódó területekre is, mint például a munkáltatói márka építése, a mobilitás-menedzsment és a pályakezdők beillesztése. Hogyan fog kinézni a COVID utáni korszak? A HRM-változások mélysége és kiterjedése az egyszerű alkalmazkodástól a paradigmaváltásig terjed. A legfontosabb területek a következők: a felgyorsult digitális átalakulás következményei, az informatikai készségek növekvő jelentősége, a tanulás és fejlesztés új módszertana, a reziliencia iránti igény, a fenntartható fejlődés, a hatékonyság, a társadalmi párbeszéd, valamint a munkáltató és a munkavállaló közötti bizalom helyreállítása. A közszolgálatnak alkalmazkodnia kell a megváltozott társadalmi-gazdasági környezethez. Szerkezete és működése reformra szorul. Ez a folyamat magában foglalja azt a reményt, hogy a digitalizáció minőségi változásokat hozhat a közszolgálat működésében. A COVID lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak kihasználjuk a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, hanem magasabb minőségi szintre helyezzük az állam működését.