Ultraviolet-B Radiation and Photosynthesis

Abstract

Az UV-B (290-320 nm) sug�rz�s az �zonpajzs v�konyod�s�val fokoz�dik. Hat�s�t a fotoszint�zisre most kezdik intenz�ven kutatni. Direkt hat�sa a PSII k�zponti D1 feh�rj�j�nek s�r�l�se �s nagyobb degrad�ci�s r�t�ja, pigmentek (pl. klorofill) sz�tes�se (�gy a quantum yield) cs�kken�se. Indirekt hat�s a RUBISCO cs�kkent aktivit�sa (val�sz�n�leg a fenti okok miatt cs�kkent ATP �s NADPH ell�t�sb�l ad�d� el�gtelen RUBP regener�ci� miatt), (a C4-es kukoric�n�l a PEPC aktivit�s visszaes�se), a szt�m�k r�szleges z�r�d�sa (a K+ k�zleked�se a z�r�sejtek membr�nj�n kereszt�l m�rs�kl�dik), a n�v�ny morfol�gi�j�nak megv�ltoz�sa (t�rpen�v�s, oldalir�ny� n�veked�s hangs�lyosabb� v�lik (az apik�lis dominanci��rt felel�s auxin s�r�l�se miatt), cs�kkent lev�lter�let, megn�vekedett lev�lvastags�g stb.). A term�szetes fajok k�z�tt nagy az UV-B �rz�kenys�gbeli variabilit�s. A leg�rz�kenyebbnek a l�gysz�r� k�tszik�ek, enn�l kev�sb� a f�vek, legkev�sb� pedig a t�level�ek azok. U.azom faj (pl. Plantago lanceolata) magashegyi popul�ci�i rezisztensek, alacsonyabb tszf.-beli pop. szenzit�v az UV-B-re. Els� v�delmi vonal az epidermisz, a kutikula vastags�ga �s �sszet�tele r�v�n a be�rkez� UV-B ak�r 90%-�t is elnyelheti. Flavonoidok �s egyes poliaminok abszorbe�lhatj�k a be�rkez� UV-B egy r�sz�t, az UV-B hat�s�ra keletkez� szabad O-gy�k�ket ebzimek (pl. szuperoxid-diszmut�z) t�vol�tja el. A PSII jav�t�sa a D1 feh�rje megn�velt kicser�l�d�si �tem�vel t�rt�nik. Egyes fajokn�l (pl. rizs) az emelt CO2 �s h�m�rs�klet enyh�teni t�nik az UV-B okozta t�neteket. Az UV-B legik�bb k�ros�t ha intenzit�sa magas alacsony PAR mellett.