A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Abstract

Elmélet: A gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének támogatása a szülői vágyakon túlmutató társadalmi érdek. Az 1950-es évektől kezdve élénk kutatási érdeklődés övezi a szülői nevelői stílusnak a gyermek fejlődésére gyakorolt hatásvizsgálatát, ám a szülői nevelői stílust befolyásoló tényezőkről kevesebb eredmény áll a rendelkezésünkre. A tanul­ mány célja: a Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) kérdőív magyar mintán történő kipróbálása, és a szülői nevelői stílus lehetséges szociodemográfiai, párkapcsolati és pszichoszociális összefüggéseinek vizsgálata volt. Módszerek : 711 fős (113 férfi, 598 nő, átlagéletkor 34,8 [SD = 10,91] év) önbeszámolós, keresztmetszeti vizsgálatunkban a PSDQ 32 tételes kérdőív mellett felvettük az Intim Kötődés Mérésére kidolgozott kérdőívet, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, a Közvetlen Kapcsolatok Élményei kérdőívet, a STAI Vonásszorongás, a Zung-féle Önértékelő Depresszió Skálát, valamint a MOS Társas Támasz Kérdőívet. Eredmények: a konfirmatív faktorelemzés a PSDQ-HU önmagára és párjára vonatkoztatott változatának megbízható faktorstruktúráját igazolta (Saját – Self: SRMR = 0,065, RMSEA = 0,059, TLI = 0,796, CFI = 0,818; Másik – Other: SRMR = 0,066, RMSEA = 0,063, TLI = 0,890, CFI = 0,902). A Tekintélyelvű és Irányító skálák belső reliabilitása megfelelő (Cronbach- α = 0,73 – 0,95), a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan a Megengedő skála Cronbach- α értéke alacsonyabb (0,64). Az alskálák: Testi fenyítés, Verbális ellenségesség, Indokolatlan büntetés, Melegség, Érvelés, Demokratikus részvétel Cronbach- α értéke 0,54 – 0,93 között mozog. A nem, a családi állapot, valamint az, hogy valaki egyedüli gyermekként nő-e fel, szerepet játszhat a szülői nevelői stílu sában. A PSDQ-HU több kérdőívvel mutatott szignifikáns ( p < 0,05) együttjárást. A párkapcso lati intimitás ( r = –0,38 — 0,62), a felnőtt kötődés biztonsága ( r = –0,31 — –0,57), a párkapcsolattal való elégedettség ( r = –0,39 — 0,58) együtt jár azzal, hogy milyen szülőnek észleli valaki a párját. A vonásszorongás és a Zung-féle depresszió kérdőíven elért pontok a pár szülőként való negatívabb észlelésével korrelálnak (r = –0,33 — –0,38). A minél erősebb társas támasz észlelete a párra vonatkoztatott pozitívabb szülői percepcióval jár együtt ( r = 0,36 — 0,46). Az önmagára vonatkoztatott szülői nevelői stílus nem mutat szignifikáns összefüggést egyetlen vizsgált skálaváltozóval sem, csak a nemmel és a testvér nélküli felnövekedéssel. Következtetések: A PSDQ-HU kérdőív az önmagunk szülőként való észlelése mellett alkalmas a párunk szülőként való észlelésének a monitorozására, s bár nem párokat vizsgáltunk, eredményeink felhívják a figyelmet a mentális állapot, a párkapcsolat minőségének percepciója és a pár szülői nevelői stílusának észlelete kö zötti kapcsolatra, amely a pszicho- edukációban és a családokkal, párokkal dolgozó szakemberek számára nyújthat hasznos támpontot. Background: Promoting the healthy physical and mental development of children is a social interest that goes beyond parental desires. Since the 1950s, there has been a strong research interest in assessing the impact of parents’ parenting style on their children’s development, while we have more modest research findings on the factors influencing parental style. Aim : testing the Parenting Styles and Dimensions Questionnaire (PSDQ) developed by Robinson, Mandleco, Olsen and Hart (2001) on a Hungarian sample and examining the possible sociodemographic, relationship, and psychosocial contexts of the Parenting Style. Method: In our 711-person (113 fathers, 598 mothers, mean age 34.8 [SD = 10.91] years) self-report cross-sectional study, we checked the structure and internal reliability of the PSDQ 32-item questionnaire and its subscales correlation with relationship intimacy (IBM-HU), adult attachment (ECR-RS), relationship satisfaction (RAS-H), social support (MOSS SSS), and mental well-being (STAI-T, ZUNG). Results: Due to the confirmatory factor analysis a reliable factor structure of the self- and pair-version of PSDQ-HU was confirmed (Self: SRMR = 0.065, RMSEA = 0.059, TLI = 0.796, CFI = 0.818; Other: SRMR = 0.066, RMSEA = 0.063, TLI = 0.890, CFI = 0.902). The internal reliability of the Authoritarian and Authoritative scales (Cronbach- α = 0.73 – 0.95) is adequate. Similar to international experience, the Cronbach- α value of the Permissive scale is lower (0,635). The Physical Coercion, Verbal Hostility, Non-Reasoning, Warmth, Reasoning and Democratic Participation subscales Cronbach- α is between 0.54 – 0.93 values. Gender, marital status, and whether someone grows up as an only child can influence the parenting style. PSDQ-HU showed significant association with multiple questionnaires ( p <0.05). Relationship intimacy ( r = –0.38 — 0,62), adult attachment security ( r = –0.31 — –0.57), and relationship satisfaction ( r = –0.39 — 0.58) shows correlation with the way parents perceive their partners. The scores obtained on the trait anxiety and Zung depression questionnaires correlates with the perception of the couple as more negative parents ( r = –0.33— –0.38). Perception of stronger social support is associated with more positive parental perception of the couple ( r = 0.36— 0.46). Self-referenced parenting style does not show a significant correlation with any of the scale variables examined. Conclusions: The questionnaire is suitable for monitoring the perception of our couple as a parent, as well perceiving ourselves as a parent. Although we examined single persons, not couples, our results draw attention to the relationship between mental state, perception of the quality of the relationship, and perception of the couple’s parenting style. Our findings can provide a useful reference point for professionals working with families and couples, and in psychoeducation as well.