Különböző erdészeti beavatkozások hatása egy pilisi gyertyános-tölgyes aljnövényzetére

Abstract

Erdőökológiai kísérletünkben a vágásos és az örökerdő gazdálkodásban alkalmazott erdészeti beavatkozások aljnövényzetre gyakorolt kezdeti hatásait vizsgáltuk egy korábban vágásos üzemmódban művelt, egykorú gyertyános-kocsánytalan tölgyesben. A kísérletben kisméretű vágásterületeket, hagyásfacsoportokat, bontóvágással kezelt területeket, lékeket és kontrollként idős, záródott állományokat hasonlítottunk össze az aljnövényzet fajszáma, borítása és kompozíciója, valamint négy növényi funkciós csoport összegzett borítása szerint. Kimutattuk, hogy a beavatkozások utáni negyedik évre a fajszám és a borítás leginkább a vágásterületeken és lékekben nőtt meg, míg növekedésük a bontásokban közepes, a hagyásfacsoportokban mérsékelt volt. A kompozíció a vágásterületeken jelentősen átalakult; bennük főleg nem-erdei lágyszárúak, míg a lékekben inkább fény- és nedvességigényes erdei fajok nyertek teret. A növényzet erdei jellegének meg- őrzése mellett a fás szárú magoncok borításnövekedése is a lékekben és bontásokban volt a legnagyobb. Eredményeink alapján arra következtetünk, hogy a folyamatos erdőborítást fenntartó gazdálkodás természetvédelmi és faanyagtermelési szempontból is kedvező lehet.