Reziliencia a magyar oktatási rendszerben egy longitudinális program adatainak tükrében

Abstract

A tudományos kutatás elsősorban azokon a területeken segítheti az oktatás gyakorlatát, a konkrét módszerek fejlesztését, ahol a legsúlyosabbak a gondok, és ahol a tapasztalati tu-dás már nem elegendő a problémák megoldásához. Többek között ezért fordult az oktatás fejlesztésével foglalkozó kutatók figyelme a hátrányos helyzetű gyermekek oktatáson ke-resztül megvalósítható társadalmi integrálása felé. A művelt, a tudást és tanulást értéknek tekintő, az iskolázás napi kérdéseiben járatos családok gyermekei nagyrészt hagyományok révén szocializálódnak az iskolai munkára. A szülfile:///C:/Users/berem/Documents/000_UAB/1_CIKKEK - MUVEK - SZERZOK/0_Highachieving Roma/Pantea_2015_Young Roma women access to university.pdfők a generációk során keresztül kiala-kult saját tapasztalataik, napi rutinok alapján segítik gyermekeik iskolai munkáját; és el-várásaikkal, sokféle rejtett és nyílt ösztönző eszközzel motiválják gyermekeik tanulmá-nyait. A jobb anyagi helyzet ingergazdagabb környezetet, az iskolán kívüli tanulást támo-gató eszközrendszert biztosít a gyermekek számára. Ezzel szemben azokból a családokból iskolába kerülő gyermekeknek, amelyekben maguk a szülők is iskolázatlanok, tájékozat-lanok az iskolába járással kapcsolatos tennivalókban, és nem tudnak gyermekeik számára információgazdag környezetet teremteni, esetleg még a tanulás legszükségesebb feltételeit sem tudják biztosítani, a gyermekek eleve nehezen leküzdhető hátránnyal indulnak. Mind-amellett e nehezebb feltételek között is lehet eredményt elérni. Amint azt számos ország eredményei bizonyítják, az oktatási rendszer képes lehet arra, hogy a hátrányos helyzetű családok gyermekeit tömegesen bevonja a tanulás világába. Emellett minden oktatási rendszerben, még a társadalmi hátrányok kiegyenlítésében átla-gosan nem túl erős rendszerekben is vannak olyan tanulók, bár kisebb számban, akik a kedvezőtlen feltételek ellenére eredményesek. Az ilyen tanulók iskolai sikereinek tanul-mányozása hozzájárulhat a probléma megértéséhez és a megoldás útjainak megtalálásá-hoz. A kedvezőtlen családi körülmények mellett elért eredményességet a szakirodalom oktatási rezilienciának, a nehéz feltételek között jól teljesítőket reziliens tanulóknak ne-vezi. Az utóbbi időben az oktatási reziliencia mint jelenség kutatása, a reziliens tanulók pályafutásának elemzése, a közös jegyek keresése felgyorsult. Az oktatási reziliencia vizs-gálata a korábbiaktól eltérő módon mutathatja meg a hátrányos helyzetű diákok iskolai sikeressége szempontjából lényeges egyéni jellemzőket és környezeti tényezőket. Annak tanulmányozása, hogy miképpen lehetnek egyes tanulók súlyos társadalmi hátrányaik el-lenére is sikeresek az iskolában, míg mások ugyanolyan helyzetben kudarcok sorozatát Tóth Edit, Fejes József Balázs, Patai Jolán és Csapó Benő 340 szenvedik el, segíthet a problémák megértésében és végső soron a társadalmi hátrányok leküzdésében. A reziliens tanulók aránya alkalmas lehet annak jellemzésére, miképpen képes egy-egy oktatási egység, osztály vagy iskola a hátrányos helyzetű tanulókat sikeres pályára állítani. Hasonlóképpen lehet a reziliens tanulók arányával egy-egy nagyobb ok-tatásirányítási egység, iskolakörzet, régió vagy akár egy ország oktatási rendszerének esélykiegyenlítő képességét jellemezni. A magyar iskolarendszer nemzetközi viszonylat-ban is extrém mértékben szelektív jellegét figyelembe véve (l. Csapó, Fejes, Kinyó, & Tóth, 2014; Csapó, Molnár, & Kinyó, 2009) e megközelítéssel gyűjtött adatok különösen fontosak lehetnek oktatási rendszerünk méltányosságának erősítésében. Tanulmányunkban röviden áttekintjük a reziliens gyermekekkel, fiatalokkal foglal-kozó pszichológiai vizsgálatok alapfogalmait, kutatási logikáját, majd erre építve bemu-tatjuk az oktatási rezilienciával foglalkozó kutatások fontosabb eredményeit, valamint a magyar diákokra vonatkozó adatokat. Ezt követően a Szegedi Iskolai Longitudinális Prog-ram (Hungarian Educational Longitudinal Program, HELP) adatbázisait felhasználva azt vizsgáljuk, milyen indikátorokkal jellemezhető legmarkánsabban az oktatási reziliencia Magyarországon, és azt mennyiben támogatja közoktatásunk. Elméleti háttér