Fuzzy logikán alapuló modellezési módszerek gazdálkodástudományi alkalmazásának episztemológiai megközelítése

Abstract

A klasszikus rendszermodellezési technikák gyakori feltétele a mennyiségi ismérvek alkalmazása. Ám a társadalomtudományok területér{\Ho}l sok esetben nem állnak a kutató rendelkezésére ennyire objektív, mennyiségi ismérvek. Az ilyen esetekben bevett szokás a min{\Ho}ségi ismérvek ?transzformálása? mennyiségivé, ám ez nem minden esetben biztosítja az elvárható objektivitást és szisztematikus precizitást, pontosságot és szignifikanciát. Széles körben elfogadott tény, hogy a társadalomtudományok rendszerinformációi szubjektívek, hiszen minden tapasztalatunk elkerülhetetlenül szubjektív. Márpedig ha rendszerinformációink szubjektívek, az alkalmazott módszerek pedig objektivitást igényelnek, akkor kénytelenek vagyunk a szubjektív információkat precízzé kényszeríteni ? vagy olyan módszertant választani, amely kezelni tudja a szubjektív értékítéleten alapuló rendszerinformációkat. A cikk témája azoknak a lágy számításokon alapuló szakért{\Ho}i rendszereknek a bemutatása, vizsgálata és tudományelméleti elhelyezése, melyek képesek a kvalitatív rendszerinformációk feldolgozására a statisztikai inferencia során. E módszerek a m{\Hu}szaki és természettudományi területeken már évtizedek óta használatosak, ám a társadalomtudományokba (különösen a gazdálkodás- és szervezéstudományokba1) csak elszigetelten sikerült beszivárogniuk. A cikk egyik célja e módszerek alkalmazhatóságának vizsgálat a gazdálkodás- és szervezéstudományokban a terület modellalkotási kívánalmainak és korlátozó feltételeinek figyelembevételével. A cikkben a szerz{\Ho}k megkísérlik áthidalni a precíz kvantitatív módszerek statikussága és a robusztusságot igényl{\Ho}, ám sok esetben nehezen verifikálható, plasztikusabb kvalitatív eljárások közötti ontológiai, módszertani szakadékot a pozitivista paradigma elvárásainak megfelel{\Ho}en. Bemutatják a fuzzy logikai rendszereket, melyek alkalmasak lehetnek a szakadék áthidalására, valamint ezek konkrét alkalmazási területeit is, amelyekkel lehet{\Ho}vé válhat az ?életlen?, szubjektív, gyakran pontatlan és zajos kvalitatív megfigyelések objektív, szilárd matematikai törvények alapján történ{\Ho} kezelése.